Szentbékkálla és Dürnten

A rómaiak már korán felfedezték, hogy Pannónia tartomány nagyon népszerű ország. A népvándorlás után a 9.század 90-es éveiben itt telepedett le törzsével a honfoglaló magyarok egyik vezére, Kál horka. A  középkorban a bencés rend kolostora állt a faluban.

Ez egyben megmagyarázza a falu korábbi nevét, melyet korábban Szentbenedekkálnak neveztek. A név Szent Benedeknek és a törzs vezérének Kálnak a nevéből tevődik össze. A régi dokumentumokban első ízben a 13.században említett falu magva 18. és 19. századi házakból áll.  Szentbékkálla közvetlen közelében fekszik a «Kőtenger»; ahol úgy fekszenek a kövek és a sziklák, mintha egy óriás szórta volna szét őket. Mindmáig rejtély, honnan származnak a 8 méter vastagságú homokréteg felett fekvő hatalmas sziklatömbök.

Szent_Dürnten© Svájci Nagykövetség

Svájci kapcsolat

Svájccal Szentbékkálla a Dürnten községgel fennálló testvérvárosi kapcsolat révén került. Az utóbbi években rendszeresen került sor a községek képviselőinek és iskolai osztályok dürnten-i és szentbékkállai látogatásaira.

A több, mint 7.300 lakosú Dürnten község a Zürcher Oberland-on, a Bachtel lábánál fekszik és délnyugati lejtőjének fele magasságáig nyúlik fel.  Dürnten és Tann között Bubikon-ig nyúlik a „Ried”, amely természetvédelem alatt álló mocsárterület.  Dürnten hosszú, történelmi múltját római kori települések ásatásai és különböző alemán sírok leletei bizonyítják.